Szülőként rengeteg olyan helyzettel találkozunk, amik korábban – értsd: gyermektelenül – szürreálisnak és elképzelhetetlennek tűntek. Ezeket a szituációkat pedig általában a legkülönösebb mondatok kísérik. Összeszedtem párat a mi életünkből. Ott van a napszemüveged a tiara és a varázspálca mellett. Megtennéd, hogy mások előtt nem fújsz a fenekembe? Az egyik mellemből 40 grammal több fogyott,…
Szeretnék találkozni olyan emberrel – vagy legalább olyannal, aki ismer olyan embert -, aki képes egyetlen nap alatt kimosni, kiteregetni, vasalni, hajtogatni és elrakni a ruhákat. Olyannal is, akinél 15 másodpercnél hosszabb ideig üres a szennyestartó. Szeretnék találkozni olyannal is, akinél minden étkezésnél szépen megterített asztal, ízlésesen tálalt falatok vagy fogások várják a családtagokat, frissen…
Borzalmasan szar anya voltam ezen a héten. Az az igazi seggfej, amilyen soha nem akarok lenni. Amikor magamtól is rosszul vagyok. Rossz anyaságom elérte csúcspontját az elmúlt napokban. Vagy mélypontját – nézhetjük innen is. Nem mintha amúgy túl sok időt töltenénk együtt: a reggeli készülődéssel együtt maximum 5-6 óra marad kettőnknek az ovi és a…
Ahogy a lányom szépen gyűjtögeti éveit és tapasztalatait, úgy jelentkeznek nála időnként bizonyos tünetegyüttesek, amik általában mindig csak egy adott időszakra jellemzők. Más betegségei voltak kétévesen, majd egy év múlva, és más kórok jellemzik most, nem sokkal a negyedik születésnapja után. Gyanítom, hogy ezek a korosztályát érintő problémák, legalábbis más, hasonló korú gyerekek szüleivel beszélgetve…
Egyéves se volt a lányom, amikor ezeket a sorokat írtam róla, neki, magamnak. Mennyire más volt még az az érzés, milyen ritkán éreztem ezt mélyen, nyugodtan, mennyivel több volt a gond, a lelkifurdalás. És milyen szépen benőtte mostanra ez az érzés az életemet, igaz lehet, hogy ő van itt értem és nem én érte, olyan…
Nem bánnám, ha reggelre kordonnal különítenék el a konyhát a házunk többi részétől. Arról álmodom, hogy olyan nagy, szkafanderhez hasonló védőruhába öltözött szakemberek fogadnak hajnali ötkor, és megtiltják a belépést, miközben a bögre kávémat azért átnyújtják. Annyit voltam ugyanis az elmúlt tíz napban a főzőhelyiségben, hogy csukott szemmel is össze tudnék már dobni akár egy…
Az Igazából szerelem emlékezetes táblás jelenete óta tudom, hogy karácsonykor igazat mondunk. Nem mintha máskor nem, de ilyenkor valahogy könnyebben lesz őszinte az ember. És mivel mostanában egyébként is érzelmek tucatjait élem át szinte percenként váltakozva, van annyira elegem ebből a lelki hullámvasutazásból, hogy le merjem írni, mennyire unom az egyedülálló anyaságot. Mert be lehet…
Megint csak egy kép, kicsi, de család. Szerintem erről találták ki a “többet mond minden szónál” frázist.
Bevallom, amióta gyerekem van, kicsit minden télen fellélegzek, hogy végre legálisan beszorulunk a lakásba, és nem kell programokat szervezni ovi utánra. Nem mintha olyan hatalmas kikapcsolódásról lenne szó hét közben, de igenis kell ahhoz plusz energia, hogy munka után még legyen erőm a játszótéren ugrálni a gyerekkel. Most nincs ezzel gond, de igazán különös módon…
Van, nagyon ritkán, de van, hogy a szokásosnál kicsit hamarabb érkezem a lányomért az oviba. Mivel korábban ilyenkor mindig rámpirított: “anya, de hát még nem is jáccsottam!!”, ezért a nyugalom érdekében inkább türelmesen várok a soromra. A bejárattól tizenöt lépésnyire üldögélek az autóban, zenét hallgatok, elképzelem, milyen boldogan szalad majd hozzám. Figyelem közben a többi…