Tükröd vagyok, ezért gyűlölsz

Nincs az az asztrológiai elemzés, sem semmilyen spirituális, ezoterikus módszer, ami olyan pontos jellemzést adna személyiségünkről, mint saját magunk reakciói. Mások viselkedésére, egy ártatlannak tűnő megjegyzésére, a körülöttünk zajló eseményekre, egy Facebook-posztra. 

Hamvas Béla gyönyörűen és tökéletesen megfogalmazta “A tükör törvénye” című írásában mindezt: 

“Minden, ami másokban dühössé tesz, zavar, “én jobban csinálnám”, mindent, amit a másikban megváltoztatnék, bírálok, minden, amit véleményezek, az bennem van, önmagamban. Minden, amit én kritizálok a másikban, minden, ami ellen harcolok, az bennem van.

Mindaz, amit a másik személy rajtam kritizál, harcol ellene, meg akar változtatni bennem, rajtam, és ez engem sért, bánt, az nincs feldolgozva, nincs megoldva bennem.

Minden, amit mások kritizálnak bennem, harcolnak ellene, meg akarják változtatni, de mindez engem nem bánt, nem érint, akkor ez az ő problémájuk, melyet kivetítenek rám, mert önmaguk nem tudnak, nem mernek szembenézni vele.

Mindent, amit én a másikban szeretek, magamban szeretem, mindez magamban van meg, mert felismerem magam a másik személyében, és ebben egylényegűségünk mutatkozik meg.”

Vajon miért zavar, ha a gyerekem sokat néz tévét és nehezen tudja elfoglalni magát? Nem azért, mert szívem szerint én is sokat néznék tévét, és mert nehezen tudom elfoglalni magam? Miért bosszant, ha valaki lustának nevez? Nem azért, mert valójában lusta vagyok, és még ez ellen küzdeni is lusta vagyok? Miért kérem ki magamnak, ha valaki gebe, sznob picsának nevez? Talán csak nem azért, mert képtelen vagyok elfogadni, hogy valójában gebe, sznob picsaként viselkedem? Miért háborodom fel, ha valaki azt írja, nem mutatok megfelelő példát a gyerekemnek az életmódommal? Talán csak nem azért, mert igaz? 

Hamvas Béla nem az előszobában álló tükörről ír. Nem arról a tükörről, amelyikbe csak talpig kicsípve, gondosan elkészített frizurával és sminkkel, aprólékosan összeállított szettben merünk belenézni. Nem arról a tükörről, amelyik mellett karikás szemmel, kócosan inkább csak úgy elosonunk. Nem is arról, amelyik a kocsi napellenzőjén van. 

Hanem arról a tükörről, ami én vagyok neked, ami te vagy nekem. Arról a tükörről, amelyik a legváratlanabbkor és a legőszintébben mutatja meg, milyen is vagyok és te milyen is vagy. Nem fáj, ha a nagy orrom miatt piszkálsz, tudom, hogy nagy, ez van. Nem zavar, ha nagyképűnek nevezel, mert tudom, hogy nem vagyok az, csupán sok mindent máshogy látok, máshogy teszek. Nevezhetsz arrogánsnak, nem fáj már, mert tudom magamról, hogy ilyen vagyok, bizonyos szinten nem is küzdök ellene. Mert jóginak lenni, a jógát gyakorolni nem jelent automatikusan ragyogó glóriát és kristálytiszta lelket, nem jelent azonnali bűnmentességet és emelkedettséget, sem semmilyen makulátlanságot, hanem fejlődést és önismeretet jelent. Meglátni gyengeségeimet és árnyoldalaimat, megtanulni, hogy azokkal együtt vagyok egész, de közben nem engedni elhatalamasodni őket magamon, hanem keresni a javulás lehetőségét.

Rosszul esik viszont, ha a végletességemet, kiugró hangulatingadozásaimat hozod szóba, mert évek óta küzdök ezzel. Sírni tudnék, mikor észreveszed és megjegyzed, hogy nem vagyok elég kitartó, mert mióta az eszemet tudom, hajlamos vagyok könnyen feladni dolgokat. Azonnal meghallom, ha az angolomat piszkálod, mert gyilkos gyengeségemnek tartom, hogy még mindig nem tökéletes. 

Nem fogod sem felvenni, sem félreérteni, ha azt írom, anyaként kötelességed tested és lelked fejlődésével egyaránt törődnöd annak érdekében, hogy kívül-belül egészséges legyél te is és a gyereked is – ha törődsz tested és lelked fejlődésével, mert kívül-belül egészséges önmagadat és gyereket szeretnél. Használhatok bármilyen bántó kifejezéseket, érteni fogod, mit üzenek, mert ez nem a te problémád.

Ha viszont nevén neveztem egyik démonodat, engem utálsz majd, én leszek a felelős, engem küldesz a pokolba, engem követsz ki, miközben nem bennem, hanem benned nincs ez megoldva. 

Anyád rendmániája miért vág a falhoz? Talán nem azért, mert a lelked mélyén igazi rumlikirálynő vagy, és nem tudod ezt elfogadni magadban? Apád türelmetlensége csak nem a saját türelmetlenségedet tolja az arcodba? 

Figyeld a tükröket. Szeresd meg őket, mert a fejlődésedet szolgálják.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s