az érzés vagy maga, az érzelem, a gyengédség, veled és neked elhiszem, hogy én is lehetek érzés és érzelem, gyengédség is, mert érző és gyengéd vagy velem, mert ami köztünk van, nemcsak szeretet, de nem is szerelem, a pici szíved a szívemben, az apró körmök az apró kezeden, a bőröd minden jóságillatoddal, a reggeli szőkeséged…
Húsvéti nyuszitól kezdve Mikuláson át karácsonyi angyalkáig sok minden voltam már, mióta a lányom megszületett, persze leginkább szoptatós anya, szülés utáni depressziós anya, beszoktatástól szorongó anya, önmagában bizonytalan, magát rossznak gondoló anya voltam, egészen tegnapig, amikor tiszteletbeli fogtündér is lettem. Érdekes volt, mikor ismerősöm megkérdezte, mi szükség van erre, mert számomra valahogy egyértelmű, hogy addig…
Amikor először hagyod valaki másra, amikor először alszik az oviban, amikor vége a szoptatásnak, amikor először alszik a saját ágyában, a saját szobájában, amikor először megy át a barátnőjéhez, amikor először engeded a pocsolyába. És habár legszívesebben minden alkalommal magamra kötnéd, tudod, hogy el kell engedned. Aprónak tűnő lépések, amikkel valójában már a saját útját…
Anya, néha már nem is emlékszem nagyi hangjára. Tudom, kis szívem, nagyon picike voltál, amikor meghalt. Szoktál rá gondolni? Igen. És olyankor mire gondolsz? Hogy Olaszliszkán labdázunk. És szerinted most hol van nagyi? Hát a mennyországban. És kivel van ott? A többi régi meghalottal. A te nagypapáddal! Az első perctől nem volt kérdés, hogy őszintén…
Elképzelésekkel kezdődik, tervekkel folytatódik, majd finom kompromisszumok után ronda és mindenképp fárasztó megalkuvásba megy át – ez a szülőség. Az egyedülálló szülőség pedig mindez hatványozottan. Egyedülálló szülőként hétvégén pedig már-már életveszélyesen. Egyedülálló szülőként, hétvégén, több gyerekkel – ebbe nem is szeretnék belegondolni. És nem, nem a gyerek életére veszélyesen. A szülőére. 48 óra egyedül, a…
És egyszer csak kijött a saját anyám a számon. Hogy mert én ennyi idősen már szendvicset csináltam magamnak. A berögzült minták ellen folytatott harcom kellős közepén álltam, önmagam által legyőzve, megsemmisülten. Pontosabban ültem, mert ez megint egy olyan szombat volt, ami pihenés helyett úgy ütött ki, mint szebb napjain Floyd Mayweather az ellenfeleit. Ültem a…
Anyaságom eddigi éveiben majdnem kétezerszer kellett kitalálnom, mi legyen a vacsora. Esküszöm, megpróbáltam! A hatéves gyerekem életéből vegyük le az első évet, mondjuk azt, hogy megúsztuk anyatejjel, meg gusztustalan pürékkel, amiket amúgy megszállottan magam készítettem biozöldségekből, biogyümölcsökből, jégkockatartóban porciózva tároltam, voltak csirkehúskockák is, de ezzel most ne foglalkozzunk, egyszerűen csak vegyük el az első évet,…
Nem igazán látni boldog anyukákat a játszótereken. Vasárnap délután különösen nem. A legtöbbjük nyúzott, fáradt, kialvatlanságát és kisírt szemeit hatalmas napszemüveggel takarja még a lemenő nap árnyaiban is. Monoton löki a hintát, menekülésként nézegeti a telefonját, csak öt percet szeretne a padon ülve úgy tölteni, hogy nem kell figyelnie, koncentrálnia, hogy nem kell elvárásoknak megfelelnie….
Volt egy kétfiókos, hatalmas nagy fa íróasztalunk a nővéremmel közös szobánkban. Öt évvel idősebb nálam, mire kezdtem az iskolát, ő már felsős lett, kellett a szobába az íróasztal. Nagycsoportos lehettem, mikor érdekelni kezdtek a betűk, sötétkék színes ceruzával kanyarítgattam őket otthon. Anyám margarinos párizsis kenyeret csinált uzsonnára, kihűlt erős teát szerettem inni mellé jó cukrosan,…
Egyik legrosszabb tulajdonságom, hogy folyamatosan használom az agyamat. Nem mindig és nem feltétlenül hasznos dolgokra, például előszeretettel kattogok témákon, állandóan és megállás nélkül. Anyává válásommal ez csak erősödött, kifejezetten kimerítően tudok például agyalni azon, vajon jó anya vagyok-e. Augusztus 20-a alkalmából hosszú órákat töltöttem azzal, hogy megtaláljam a választ a kérdésre, de se jóanyaság tesztet,…