csak anya

Az anyaság alázat

Az anyaság alázat. Szolgálat és lemondás. Élethosszig tartó aggódás. Önismereti lecke. Kétkedés és hit magadban. A hited őbenne. Az ő hite tebenned. Bizonytalanság és bizonyosság egyszerre. Könnyek a zuhany alatt. Végtelen fáradtság. Végtelen káosz és mindent elsöprő harmónia. Ismeretlen szívelszorulás. A szeme a szívedben. A hangod az övében. A mosolya mindenhol. Az illata a lelkedben. […]

(tovább...)

Ölelve nevelni? Miért ne?

Egy kedves ismerősöm nemrég arról posztolt a falán, micsoda böszmeség az ölelve nevelésről szóló cikk. Mentségére szóljon, nincs még gyermeke, vállalta is, hogy egyelőre csak a partvonalról osztja az észt. Nekem viszont pont van a másik oldalról is véleményem. Pár hete történt: a gyerekem annyira kiakadt, mikor haza kellett jönnünk az oviból, hogy egyszerűen nem […]

(tovább...)

Különleges klub, ismeretlen tagokkal

Van egy klub, aminek a tagja vagyok, és büszkén vállalom. Ez a normális exekkel rendelkező egyedülálló szülők klubja. Nem tudom, hányan lehetünk, mert ez nem egy klasszikus klub, nem találkozunk, nincs székhelyünk, központunk, jelmondatunk. Csak az köt össze minket, hogy a válás vagy szakítás után igazi békében, a gyerekünk apjával normális viszonyban éljük tovább az […]

(tovább...)

Nyaralás oxigénpalack nélkül

Azt mondják, ha kilépünk a komfortzónánkból, valóságos csodák történhetnek velünk. Meg azt is, hogy végtére is jó, ha finom gyomoridegünk van valamitől, mert az kihívást, azzal együtt fejlődést is jelent. Igazából nem tudom, miért gondoltam, hogy jó ötlet az őszi szünetben több ezer kilométernyire elrepülni kettesben a gyerekemmel, miközben általában már attól összefosom magam, ha […]

(tovább...)