Sosem felejtem el azt a napot, amikor a védőnő és a gyerekorvos közölte velem, hogy el kell kezdeni a hozzátáplálást, mert a kislányomnak már nem elég az anyatej. Az első igazi kudarcom volt anyaként. Az első sokkban azt éreztem, égetnivaló anya vagyok, aki még a megfelelő tápanyagot se tudja kipasszírozni a testéből kicsinye számára. Visszagondolva…
Több ismerősömnél is rendszer lett mostanra abból, hogy a gyerek egy-egy ajándékot kap karácsonyra nagyszülőktől, szülőktől, nagynéniktől, keresztszülőktől. Egyszer kipróbáltuk mi is ezt a módszert, életem egyik legszívfacsaróbb pillanata volt. Gondoltam, jó ötlet három évesen már normális értékrendhez szoktatni a lányomat, ezért tavaly karácsonykor kiadtam az utasítást: mindenki csak egy ajándékot hozzon Olíviának. Addigra az…
Futár hozta a karácsonyi pizsamákat, mindkettőnknek az első ilyen az életünkben. Felpróbáltuk, lefotóztuk egymást, fürdés-hajmosás után visszavettük, ágyba bújtunk. Elolvastuk Kókusz kutya és a Mikulás történetét, megbeszéltük, mi a különbség a vulkán és a gejzír között, megöleltük egymást és elaludtunk. Ő kicsit hamarabb, így még volt időm a haját szagolgatni, puszilgatni, simogatni, pici, meleg testéhez…
Olívia picike szobáját egy évvel ezelőtt alakítottam át. Egy zsúfolt, káoszos, “mindent bele” szobából egy rendezett, letisztult, varázslatos hangulatú kuckó lett. Igaz, az azóta eltelt egy évben – szépen szólva – nem tartja magát a rend, de talán nem is az egy gyerekszobának a dolga, hogy minden élére állítva álljon benne. Nem sok minden kellett…
Az anyaság alázat. Szolgálat és lemondás. Élethosszig tartó aggódás. Önismereti lecke. Kétkedés és hit magadban. A hited őbenne. Az ő hite tebenned. Bizonytalanság és bizonyosság egyszerre. Könnyek a zuhany alatt. Végtelen fáradtság. Végtelen káosz és mindent elsöprő harmónia. Ismeretlen szívelszorulás. A szeme a szívedben. A hangod az övében. A mosolya mindenhol. Az illata a lelkedben….
Egy kedves ismerősöm nemrég arról posztolt a falán, micsoda böszmeség az ölelve nevelésről szóló cikk. Mentségére szóljon, nincs még gyermeke, vállalta is, hogy egyelőre csak a partvonalról osztja az észt. Nekem viszont pont van a másik oldalról is véleményem. Pár hete történt: a gyerekem annyira kiakadt, mikor haza kellett jönnünk az oviból, hogy egyszerűen nem…
Van egy klub, aminek a tagja vagyok, és büszkén vállalom. Ez a normális exekkel rendelkező egyedülálló szülők klubja. Nem tudom, hányan lehetünk, mert ez nem egy klasszikus klub, nem találkozunk, nincs székhelyünk, központunk, jelmondatunk. Csak az köt össze minket, hogy a válás vagy szakítás után igazi békében, a gyerekünk apjával normális viszonyban éljük tovább az…
Azt mondják, ha kilépünk a komfortzónánkból, valóságos csodák történhetnek velünk. Meg azt is, hogy végtére is jó, ha finom gyomoridegünk van valamitől, mert az kihívást, azzal együtt fejlődést is jelent. Igazából nem tudom, miért gondoltam, hogy jó ötlet az őszi szünetben több ezer kilométernyire elrepülni kettesben a gyerekemmel, miközben általában már attól összefosom magam, ha…