Mitől nő a nő?

Mit mondok majd, ha a lányom megkérdezi, mitől nő a nő? Attól, hogy hány szál virágot kap március 8-án? Vagy attól, hogy hány gyereket szült, hány férjnél volt, hányszor nem vált el? Hány álmot nem álmodott végig, hányszor nem mert nemet mondani, hányszor csaptak a seggére, hányszor mondták meg, mennyit hízzon, mennyit fogyjon le? 

Mit mondok majd a lányomnak, mitől nő a nő? Attól, hogy minek van ott és minek ment oda, attól, hogy nem hord túl rövid szoknyát, se túl mélyen kivágott felsőt? Attól, hogy nem kihívó, nem is unalmas, vagy attól, hogy nem szólal meg, mert az úgyis hülyeség, attól, hogy mindig várja majd, hogy megmentsék? 

Mit mondok neki, mitől nő a nő? Attól, hogy nem tud vezetni, attól, hogy csak a külsejével van elfogalva? Vagy inkább attól, hogy gyenge és gyáva? Mondjam azt neki, hogy a nő attól nő, hogy szinte láthatatlan?

Mit mondok majd, ha megkérdezi, mitől nő a nő? Nem mondok semmit. Inkább megmutatom neki. Megmutatom neki, hogy a nő érték. A nő erő és gyengédség egyszerre. A nő szikla és selyem. Köd és aszály. Esti tücsökszó és hajnali harmat. Föld és levegő. Tűz és óceán. Hajó és kikötő. A nő gyerekkel és gyerek nélkül is nő. Az anya is nő. A nem anya is nő. Az elvált, az elhagyott, a megcsalt, a kirúgott, a szerelmes, a vágyakozó, a ragaszkodó, a reménykedő, a gyanakvó, a bizakodó, a bizalmatlan, a feleség, a boldog, a kismama, a menyasszony, a megbecsült, a bezárkózó, a szereplő, a síró, a nevető, a beosztott, a vezető, a vállalkozó, a politikus, a munkanélküli, a leszázalékolt, a gyesen lévő, a megvert, a nem tisztelt, a rettegett, a megerőszakolt, a kitartott, a pszichoterrorban élő, a magyar, az amerikai, az indiai, a ráncos, a sima bőrű, a nagy hangú, a halk szavú, a szép, a csúnya, a magas, az alacsony, a kövér, a vékony, a puha, az izmos, a sminkelt, a natúr, a főzős, a rendelős, a hosszúléptű, a tipegős, a vitatkozós, a nevetős, nő a nő, a nő önmaga, ha szögletes, ha gömbölyű a homloka, nő a nő, mindegyik és mindenhol nő, az iskolában, a kórházban, a pénztárban, a taxiban, a buszon, a padon, a városi terepjáróban, a könyvtárban, a színházban, a koncerten, a konyhában, az étteremben, az üzletben, a versenyautóban, a pilótafülkében, a gyárban, a raktárban, a városházán, a szerkesztőségben, a rádióban, a tévében, a benzinkúton, a hivatalban, az amatőr és a profi sportban, nő a nő, nem bonyolult, csak összetett, büszke a nő, a lányom is az, mert nőnek született. 

Legutóbbi bejegyzések

Oviból család

Most lehet elrontani

Hogy létezel

Egy óvónő lánya voltam

Jó is lenne

Összes írás

Copyright 2022, Anett Kőváry