Hová tűnt a tél?

Hová tűnt a tél, látta valaki?

Dolga van még itt, szólnátok neki?

Elő kellene vetetnie a meleg kabátot,

hóval kellene átölelnie a sikító világot.

Fagyos ablakkal óvhatná a hasadó lelkeket,

dérrel boríthatná be a nyújtózó kerteket.

Talpa alatt jeges fűnek kellene ropognia,

az összes fájdalmat hideggel kéne oldania.

Zúzmarával szórhatná meg a születő álmokat,

karcos napsütéssel számolná fel a rég kiszórt átkokat.

Ijesztő így, hogy a tavakon senki nem korizik,

mert a tél is, minden más hideggel hozzánk tartozik.

Hová tűnt a tél, tudja valaki?

Dolga van még itt, szólnátok neki?

Jöjjön csak vissza, mondja el, mit látott,

Azután fesse fehérre a megfáradt, szürkülő világot.

Legutóbbi bejegyzések

Oviból család

Most lehet elrontani

Hogy létezel

Egy óvónő lánya voltam

Jó is lenne

Összes írás

Copyright 2022, Anett Kőváry