Közzétéve: 2019.11.26. | Kőváry Anett
Minta. Úgy csinálom, ahogy én láttam. Úgy élek, ahogy a szüleim éltek. Úgy oldok meg problémát, úgy kezel konfliktust, úgy vagyok nő és úgy vagyok férfi, úgy választok nőt és úgy választok férfit, ahogy nekem mutatták. Ahogy a minta szólt. A minta veszélyes csapda, de van belőle kiút.
Eleinte menekülünk vagy épp megszállottam ragaszkodunk ahhoz, aki bekapcsolja a szülői mintát. Egy elnyomó szerelem, egy uralkodó barát, egy nárcisztikus főnök, egy megmentendő társ. Szinte keressük a társaságukat, mert megtanultunk szenvedni, szenvedni tudunk csak igazából, abban érezzük biztonságban magunkat, amikor aztán mégis felcsillan a változtatás haloványan ragyogó reménye, akkor asztalt borogatunk, tányért törünk, ha elég bátrak és elszántak vagyunk, akkor becsapjuk magunk mögött az ajtót, hogy ne legyen több asztalborogatás, tányértörés, hogy a vissza se nézz, de ha van még mit elszenvedni való, akkor maradunk, hogy újra és tovább játszmázhassunk. Pont úgy, ahogy a minta mutatta.
Egyszer aztán elég lesz a szerepekből. Elég lesz az utasításból, a tiltásból, a majd én megmondom, hova és kivel mészből. Elég lesz a számonkérésből, az érzelmi zsarolásból, a zsarnokoskodásból, az alárendeltségből, a mártírkodásból, egyszer elég lesz a szenvedésből. Lehet az a szerelmünk, a majdnem-szerelmünk, a volt-szerelmünk, örök-szerelmünk, legjobb barátunk, majdnem-barátunk, egyszervolt-barátunk, kollégánk, főnökünk, apánk, anyánk, nagyanyánk, testvérünk, amint rájövünk, hogy márpedig úgy nem, már jövünk is kifelé az örökölt szenvedésből.
Van, hogy kell hozzá idő, máskor pillanat alatt születik az elhatározás: el innen. Vége. Tovább ezt nem. Velem ezt nem. Mert több vagyok és többet érdemlek. Mert lehet engem szeretni, lehet engem megbecsülni, lehet engem választani. Igenis, lehet engem választani. A kissé flúgos csajt a hülye szokásaival és a nagy pofájával, a kicsit passzívabbkát a vállán hurcolt, beteg nagymamával, lehet az elvált férfit az összes gyerekével, a spiritualitásban önmagára ébredt nőt, aki nem akar gyereket, a gyógyult függőt, akinek már sem a gyógyszer, sem a drog, sem a pia. Mert akármekkora és akármilyen nehéz is a csomagom, megérdemlem, hogy önmagam, hogy bárhová és bármikor, hogy szabadon. Lehet engem látni, lehet engem kényeztetni, lehetek önmagam, és lehet mellettem önmagam lenni.
És mire ez az érzés, tudat és elhatározás megszületik, nem kell addig minden szenvedést elszenvedni.
Legutóbbi bejegyzések