Így múlik el az anyák dicsősége

Péntek van. Minden vasárnap megfogadom, hogy na most, ezen a héten tartani fogjuk a rendet, a gyerek is, én is, nem hagyom a mosogatógépben a tiszta edényeket, a koszosakat sem a mosogatóban, azonnal leszedem, és a gardróbba hajtogatom a tiszta ruhákat, minden este felsöprök, kedd-csütörtökön fel is mosok, szombaton porszívózom, és egész héten élvezzük a tisztaság illatát. 

Nos, majdnem. Péntek van, a mosogatógépben már vízcseppesre száradtak a tiszta edények, a mosogatóban a koszosak várnak a tisztulásra, de egy pillanat alatt meggyőzöm magam, hogy a vajazó késtől kezdve a gyerek Mashás poharáig, mindent áztatni kell, addig sincs vele baj. 

A hűtőben megint csak a túlélésre elég étel van, a gyerek paradicsomos tésztájának maradéka, az én diétám kellékei: kígyóuborka, brokkoli, cottage cheese, zsírszegény sajt. Meg a mélyhűtőben a gyereknek zöldborsó, és panírozott csirkefalatok. Mentségemre szóljon, hétvégén az apukájánál van, ahol bevallása szerint mindig finomabb az étel – ezen először természetesen vérig sértődtem, hiszen tombol még bennem az otthonról hozott, szeretet egyenlő étel minta, vagyis ha valaki nem szereti a főztömet, akkor engem sem, aztán betudtam annak, hogy a húsmentes étrendem miatt tényleg megúszósra vettem az utóbbi időben a figurát, meg tényleg nehéz egy plusz egy főre főzni, odaát meg csak könnyebben elfogy egy kondér babgulyás, ha komplett család repül rá. Ja, meg van pufirizs is, arra nagyon odafigyelek, hogy soha ne apadjon le a készlet. 

Nem vetettem be az ágyat reggel. Nem vittem ki se a műanyag, se a papírhulladékot a kukába. Nem mostam fel, nem kezdtem veszett pókhálózásba, de még a lányom ezen a héten született alkotásait sem rendszereztem, pedig van köztük Fogatlan, meg Hablaty, és azt is mondta a gyerekem, hogy ha papírból készítünk játékokat, akkor nem kell a boltban elpazarolnunk a pénzet, amiért egyszerűen megzabáltam, emlékeztetem is majd rá, mikor legközelebb játékboltban járunk. 

Szóval nincs az a kifejezett rend és tisztaság, így péntekre elfogyott valahogy, de egész héten nem ordítottam senkivel, fegyelmezetten alkalmaztam a cipzárelvet minden közlekedési szituációban, munkámban azt hiszem, csak egy nagyobbat bakiztam, de azt is elrendeztem,

igazi könyvelőt fogadtam, tök felnőttes dolog, mindennap edzettem, diétámat tartottam, félre nem ettem, csak akkor, mikor megkóstoltam a gyerek kajáját, vagyis a lehetőségekhez mérten gördülékenyen levezényeltem az egész hetet, a vulkános tudományos könyvből rendszeresen olvastam a lányomnak, szerepjátékot játszottam vele, testüregeinek tisztaságára most is különös figyelmet fordítottam, tetűmentességét naponta ellenőriztem,

beszélgettünk sokat és tornáztunk is együtt, következetesen végigvittem a reggeli tévémegvonást egészen keddig, édesség-ügyben viszont nem gyengültem el, minden reggel viszonylat időben elindultam, de azért újra meggyőződtem róla, hogy könnyebben megy a planktartás, mint a háztártás, de hát végtére a testemben neveltem a gyerekemet kilenc hónapon keresztül, megszültem és gondoskodtam róla, megérdemlek egy péntek estét, amikor csak bámulom az Agymenőket, pörgetem a Pinterestet, elalvásig olvasom az aktuális könyvemet, ha nem diétáznék, egy üveg bort is kippukantanék, így marad a citromfűlevél tea, és megünneplem, hogy habár tudósok bebizonyították, hogy a nők agyának egy része egész egyszerűen elsorvad, amikor anyává válnak, én még mindig tartom magam. 

Kivéve, hogy csütörtök van. Pedig esküszöm, hogy nem vettem részt a kísérletben. Mármint a nőből anyává válók agyát vizsgálóban. 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s