Az újév csöndje

Téli szünet, nem is számolom már, hányadik nap. Ahogyan a feleslegesen bevitt kalóriát se jegyzem már nagyjából karácsony első napja óta. Éjszakánként megnézett filmek száma: valahol száz körül. Fogadott vendégek száma napi egy. PIhenéssel töltött napok száma egyetlen. Gyönyörködés az ünnepi fényekben: óránként hatvan perc. Visszatekintés az elmúlt évre, nagyjából húsz óra. Tervezgetés az új évre, percenként hatvan másodperc.

Észrevetted, hogy újév napján mindig milyen csönd van? Hogy a január elseje mindig milyen halk, milyen nyugodt, milyen lassú és békés? Az utolsó, értelmetlenül a levegőbe lőtt tűzijáték füstös szagát is elfújta az év eleji szél, a minden rosszat elűző lárma emléke már csak a háziállatok zaklatott szívverésében és a gyerek félelmében él, az újévi lencse teteje megmerevedett a fazékban, a legfontosabb újévi sms-t már ezredszer elolvastad, kívülről tudod mind a két mondatot, de újra és újra megnézed, mosolyogsz, emlékszel, hiszel, remélsz és tervezel, hiszen újév van, a halk hit, remény és tervezés ideje. 

Nincs forgalom az utcán, egy-két nagycsaládos házhoz jönnek csak rokonok a hűtő tetejéről levett tavalyi édes pezsgővel, évek óta jár oda-vissza a családok között a helyenként bemattult és poros palack, senki sem szereti a pezsgőt, főleg nem az édeset, de visznek egymásnak, mert úgy illik. Üvegtálban majonézes krumplisaláta az asztalon, mellé malacsült, ásványvíz és kávé, a pezsgő felkerül a hűtő tetejére. A távolban felzúg egy porszívó, az éjszaka szétszórt konfetti színes pöttyeivel együtt a múlt év fájó percei is a porzsákban végzik, a sötétítő rolóján eltévedt poloska lépdel, fogalma sincs szilveszterről, újévről, emlékről, hitről, reményről és tervekről, csak a csöndet ismeri, leszámítva azt, mikor idegesítő zümmögéssel a falnak koppan.

A tévé bárgyú műsorra vált. Ami nézhető volt, népszerű és csomagban olcsóbb, minden lement az ünnep alatt. Unásig ismételt mesék maradtak csak, naponta megnézett ócska vígjátékok kívülről fújt párbeszédekkel, lassú romantikus közhelytárak el nem múló nagy szerelmekkel, tündérkalandok és boldogan éltek, míg meg nem haltak, koncertek és toplisták, minden csak halkan, a karácsonyfa is csöndben figyel, nagy levegővel készül utolsó hetére, csöndben lógnak a díszei is,

békésen rákezd az eső, hó lesz belőle, mondták a hírekben, jön a hideg, nagyapám is megmondta, ha sokáig marad a fán a levél, hosszú és kemény lesz, lyányom, a tél, a nagyapám is átgondolta a veteményest, a fóliasátrat, hány disznót vesz majd az új évben, január elseje a hit, a remény, a tervek ideje volt mindig is. 

Újévi csöndben várod haza a lányodat, hozza majd magával a hangokat, megnézed ezeregyedszer is a kedves üzenetet, mosolyogva töltöd meg hittel, reménnyel és tervekkel az újévi szívedet.

Legutóbbi bejegyzések

Oviból család

Most lehet elrontani

Hogy létezel

Egy óvónő lánya voltam

Jó is lenne

Összes írás

Copyright 2022, Anett Kőváry