Hagyd a hétfőt megtörténni

Mert a hétfő szar, jaj, indul a hét, vége a pihenésnek, lehetne egy nappal hosszabb a hétvége, milyen messze még a péntek.

Pedig tényleg csak egy ugyanolyan nap, mint a többi. Ráadásul a vasárnap este – ha már így vizsgáljuk a dolgot – sokkal húzósabb: a gyereknek hajmosás, hajszárítás, körömvágás.

A hétfő, az hétfő. Ha jeget kell kaparni a kocsiról, akkor úgy. Ha napszemüveget kell venni, akkor úgy, ha el kell utazni már hetvenötödjére, akkor úgy, ha maradni kell, akkor úgy. Ha reggeli nélkül, akkor úgy, ha teli hassal, akkor úgy. Ha várni kell, akkor várva, ha tenni, akkor úgy. Kipihenve vagy fáradtan, morcosan vagy mosolyogva, frissen mosott hajjal vagy copfban, jól öltözve vagy slamposan. A hétfő, az hétfő.

A hétfő se csinál belőle ügyet, hogy megint rajta a sor. Pedig neki is elég unalmas lehet hétnaponta eljönni, hallgatni a monoton zúgássá összegyúrt panaszáradatot, hogy jaj már miért megint, és de utállak, és legyen már vége. Jön minden héten, pontosan és fegyelmezetten, még azt is el tudom képzelni, hogy örömmel. Hozza kis hátizsákjában a rengeteg lehetőséget, a felejthetetlen insta-storykat, a szűrő nélküli pillanatokat, eseményeken betageléseket, emlékeket. Néha kis váratlansággal is meglepne, szegényt mégis már azelőtt arcon vágják, hogy egy szót is szólhatna.

Pedig a hétfő jó. Jó hozzám és hozzád is. Nem késik, nem tűnik el, itt van mindig pont akkor, amikorra ígérte magát, újramelegített húslevesillatban úszva, a vasárnapról maradt pörköltöt fagyisdobozba csomagolva, kiszámíthatóan, az egész hetet a vállán cipelve. Jön, itt van és teszi a dolgát, nem mismásol, nem hízeleg, egyszerűen csak van, és lesz is jó eséllyel örökké, öt pici betű nem lehet ennyire ijesztő, öt pici betűnek is jár egy esély.

A hétfő elvárások nélkül jön, mi meg pakoljuk rá nevetséges kis terheinket: ha faggyal jön, miért van ilyen hideg, ha napsütéssel, miért a szemembe, ha olvad, hogy meri, ha nagy a dugó, rohadjon meg, ha nincs forgalom, miért ilyen hamar, ha elfogyott a kávé, mert a hétfő megitta, ha nincs parkolóhely, a hétfő elfoglalta, ha nincs mit felvenni, a hétfő mindent elhordott, ha nehéz a gyerekkel, mert a hétfőre se hallgat.

Miközben a hétfő értünk van. Csak hagyni kell megtörténni.

Legutóbbi bejegyzések

Oviból család

Most lehet elrontani

Hogy létezel

Egy óvónő lánya voltam

Jó is lenne

Összes írás

Copyright 2022, Anett Kőváry