Mintha bármit megoldana

Nehéz felfogni, de vártam a halált,

kitakarítottam az összes szobát,

megszüntettem a pókok hálóját,

kimostam szépen az összes ruhát,

 

polcot töröltem, szőnyeget ráztam,

egyetlen percre soha meg nem álltam,

tiszta lett az összes játék is a kádban,

nem tudtam még akkor, hogy a halálra vártam.

 

Rendben legyen minden,

csak ez járt a fejemben,

rendnek, tisztaságnak kell lenni,

most már tudom, a halálnak is illik megfelelni,

 

akkor csak tisztaságra vágytam,

egy percnél tovább előre nem láttam,

csak azt akartam, hogy ragyogjon a konyha,

mintha a takarítás bármit megoldana.

 

Mostam reggel, mostam este,

mostam a pulcsikban hagyott

papírzsebkendők után keresve,

mostam cipőt, mostam a házat,

hátha mégsem viszi el az anyámat.

 

Hiába nem volt akkor vízköves semmi,

időpontra jött, nem volt mit tenni,

illatos volt a függöny, pormentes a szoba,

ragyogott a ház, mikor elment anya.

 

Négy hónapja csak takarítanék,

mintha az bármit megoldana.

Mintha az egy halottat is visszahozna.

Legutóbbi bejegyzések

Oviból család

Most lehet elrontani

Hogy létezel

Egy óvónő lánya voltam

Jó is lenne

Összes írás

Copyright 2022, Anett Kőváry